A Köz(ös)ségünkért Egyesület képviselői másodszorra is eljuttatták kérésüket polgármester úrhoz arra vonatkozóan, hogy az önkormányzati képviseletben a választói akarat a választási eredményeket valósan tükrözve jelenjen meg. A 2024-es választáson 1415 szavazattal a Köz(ös)ségünkért Egyesület 30%-ot ért el, vagyis a csömöri polgárok egyharmada szavazott bizalmat nekünk. Közel másfélezer helybéli ember döntése mindenkit kötelez.
Ez az arány azonban messziről sem jelenik meg az önkormányzati képviseletben, a bizottságok személyi összetételében. A négy bizottságból a pénzügyiben 14%, a kulturálisban 17% részvételi arányt kaptunk, miközben az ügyrendiben és a környezetvédelmiben egyáltalán nincs kép-viseletünk. Magyarul, az első kettőben a jogos arány felét kaptuk, míg az utóbbi kettőből teljesen kizártak minket. Igaz, a környezet-védelmiben felajánlottak egy helyet, de elfogadhatatlan módon úgy, hogy ők szabják meg, ki lehet az. Így a bizottságokban a Kö-z(ös)ségünkért Egyesület képviselete csak 8%-nyi, a vá-lasztási eredmény alapján jogosan járó 30%-kal szemben. A választási eredményektől messze elmaradó megjele-nést kaptunk a külső (nem képviselő) tagok esetében is.
Az önkormányzatokról szóló törvény kimondja: „A helyi önkormányzás a helyi közügyekben demokratikus módon, széles körű nyilvánosságot teremtve kifejezi és megvalósítja a helyi közakaratot.” Nem kell különösebben magyarázni, hogy a jogosan nekünk járó a 30%-kal szemben, sem a 2 x 0%-os képviseleti arány, sem a 14%, de még a 17% sem tükrözi vissza a helyi közakaratot. Vagyis polgármester úr és civiljei – a Köz(ös)ségünkért Egyesület is a civil szférát képviseli, csak nemzeti-konzervatív alapállással – az alapvető demokratikus jogunktól kívánnak megfosztani bennünket. Ami ennél súlyosabb, hogy egyúttal a csömöri választók közel harmadát is.
A népakarat valós képviselete az önkormányzás alapja. Ám ha a képviselet összetétele nem demokratikus, hogyan működhet az önkormányzat demokratikusan? Sajnálatos módon azzal is szembesülnünk kell, hogy a közösségi felületeken az ellenzékben lévő képviselőket „vigaszágiaknak” csúfolják. Mélységesen sajnáljuk ezt a hozzáállást, amely a demokrácia alapvető értékeinek a meg nem értéséből fakad. Mert aki ezt így fogja fel, csak azt bizonyítja, hogy a csömöri választók 30%-át is vigaszági, másodrendű, „futottak még” lakosoknak tekinti.
Az ellenzéki és a jelen vezetésre szavazók véleménye egyaránt fontos, hiszen a viták ellenére ugyanazt akarja mind a két fél. A kisebbség véleményének figyelembe vétele tehát nem vala-miféle kegy gyakorlása a többség részéről. A törvényalkotó az idézett törvénnyel kívánta a kisebbségek akaratát is megjeleníteni az önkormányzásban, hogy megmutassa: a sokszínűség nem gyengeség, hanem erő.
Ebben a szellemben valljuk, hogy a más véleménytől nem félni kell, hanem meghallani az eddig szokatlan hangokat is! Csak így kerülhetnek a döntéshozók közelebb a demokráciában bízó lakossághoz.
Kérdésünk tehát; tiszteletben kívánja-e tartani polgármester úr a bizottságok összetételében a választói akaratot, és ha igen, milyen módon gondolja megvalósítani az önkormányzat demokratikus működésének alapelvét?
A civilek által kárhoztatott parlamenti diktatúrában minden ellenzéki képviselőcsoport létszámarányának megfelelő bizottsági helyeket tölthet be, kulcsbizottságban még elnöki pozíciót is. Miért ne lehetne ezt az önkényuralmi gyakorlatot a civil demokráciában is meghonosítani? A választói akaratnak megfelelően.